A Te döntésed, a TE döntésed...

Ugye biztos sokszor hallottad már, hogy mindennek oka van és nincsenek véletlenek. Oka van annak, hogyha valami nem úgy alakul ahogy szeretnénk, és ez semmiképp sem véletlen.

Megesik, hogy valami nem megy. Megesik, hogy két ember látszólag összepasszol, de az elfolytások megölik egy idő után a mindennapokat. Megesik, hogy egy bizonyos idő után azon kapod magad hogy egy üvegfalon keresztül hallod a másikat és nem érted mi történik. Csak integetsz, csak kapálózol, de rajtad kívül más nem hallja.
Megesik, hogy az ember döntésre kényszerül, nem más miatt, nem a munka miatt, nem egy harmadik fél miatt, hanem maga miatt.

Megesik, hogy dönteni kell mert tele vagy sebekkel, és képtelen vagy többet elviselni már. És dönthetsz. Dönthetsz úgy, hogy ebben benne maradsz, ügyet nem vetve arról hogy a lelked kegyelemért könyörög, vagy dönthetsz úgy, hogy magad miatt megléped azt, ami bár az elején mindenkinek fáj, mégis bizonyos idő elteltével könnyebbséget hoz.

Mi emberek művészien húzzuk el a nehéz döntéseket és ezáltal a fájó nagy lépéseket is. Meggyőzzük magunkat ha kell hosszú évekig, hogy miért adjunk még egy utolsó esélyt, és miért nyomjuk el magunkban a puszta tényt, hogy "ennek nem így kellene lennie".
Akit szeretünk, őt nem bántjuk. És ha mégis, hát megesik hogy az ember hibázik, megesik hogy az ember többször hibázik, de sose felejtsük már el, milyen következményekkel jár egy-egy cselekedetünk.

Sose felejtsük már el, milyen sebeket vagyunk képesek ütni egymás lelkén, amihez nem mindig elég már egy "bocsáss meg" . Van amikor betelik az a bizonyos pohár, és van amikor semmi másra nincs szükséged csak időre. Türelemre, tiszteletre, elfogadásra és megértésre magaddal szemben..

A Te döntésed, a TE döntésed. Magad miatt hozd, mert így érzed jónak. Mert erre van szükséged. És nem baj ha ezt másik 10 ember nem érti, majd egyszer megértik. És ha nem? Az pedig az ő döntésük lesz.
-Dóri-